 |
| Balla Viktória © 2014 |
Elkapott a gépszíj, nem tudom abbahagyni a gyöngyhímzést. :-)
Nagyon el szerettem volna már használni az üveg cabochont, amiről ebben a bejegyzésben írtam: kíváncsi voltam, hogy a körömlakkos lencséimet hogy tudom felhasználni gyöngyhímzéshez. Jelentem, pompásan.
Ez ráadásul egy elég problémás darab volt, mert göcsörtös a hátoldala, és hatvanhat réteg lakkal sikerült csak valahogy kiegyenlítenem, de ha ezt fel tudtam ragasztani a gyöngyhímző alapra, akkor a normál lakkos cabochonokkal sem lesz probléma. (Éljen a Loctite Super Attak!)
Ez ráadásul egy elég problémás darab volt, mert göcsörtös a hátoldala, és hatvanhat réteg lakkal sikerült csak valahogy kiegyenlítenem, de ha ezt fel tudtam ragasztani a gyöngyhímző alapra, akkor a normál lakkos cabochonokkal sem lesz probléma. (Éljen a Loctite Super Attak!)
Ami a színeit illeti: valószínű, mondanom sem kell, hogy ez nagyon nem én vagyok. Kislányok vágynak ilyen cukorszínű, csili-vili csecsebecsére, nem én. Következésképpen azt hiszem, hamarosan új gazdára lel ez a medál, csak előbb még kell találnom egy kislányt. A családunk nem bővelkedik bennük, de valahogy majd csak megoldom. ;-)
A formájával sem vagyok kibékülve: félúton szuperül nézett ki, aztán befejeztem, és már nem voltam annyira elájulva tőle.
Bejegyzések
Veled ellentétben,én bizony el vagyok ájulva a gyönyörűségtől! :) kreatív embernek tartóm magam,de hogy ilyen csodát nem tudnék alkotni az biztos! A fotók még külön fantasztikusan szépek. Meg is emeltem a képzeletbeli kalapomat! :)
VálaszTörlésViki, nagyon szép ez a medál, csak nem illik a mi kultúránkba. De az nem a medál hibája. Ha elképzelem valami thailandi lány nyakába az ottani népviselettel, az már igen! Vonzaná a szemeket!
VálaszTörlésZsuzsa